Anny Wienbruch Sablonban (Lotaringiában) született. Gyermekéveit a szép Elzászban élte, ahova mindig visszavágyott. Később Vesztfáliában, apai őseinek lakóhelyén talált új otthonra. Itt lett tanítónő, itt ünnepelte menyegzőjét, és miután férje mint hegyivadász eltűnt a második világháborúban, ezen a vidéken maradt, Sauerlandban. Az írónő ebben a művében arról a védelemről ír, melyről Isten gondoskodik láthatatlan szolgáin keresztül gyermekei érdekében. Hitetlen s az okkultizmus minden praktikájától fertőzött világunkban egyértelmű és üdítő bizonyságtételt jelentenek ezek az elbeszélések. „Akadjanak bár olyanok, akik kételkednek benne”, a szerző kezeskedik róla: mind valóban megtörténtek.